Egy jó nap a gimiben
Másnap, mikor beléptem a suliba, minden szem rám szegeződött, a diákok sutyorogtak, majd egyszer csak odajött hozzám egy srác ezzel a kérdésével:
-Szia! Új vagy a suliban? Miért nem láttalak eddig? Jól áll a vörös! –lelkendezett. Ha lehetett volna, szerintem azon nyomban felszed. Csakhogy én nem engedem magam.
-Szia. Nem, én eddig is ide jártam. Anabel Smith vagyok. Örvendek. –vigyorogtam.
A fiú mikor meghallotta a nevem, nézett egyet, megfordult, és tovább ment. Röhejes, hogy az embert a külseje alapján ítélik meg.
Becsöngettek. A tanárok vajon mit szólnak majd? Kíváncsi leszek. Matek az első órám.
-Jó reggelt kívánok mindenkinek! Nyugodtan üljenek le. Ki a hiányzó?
-Jó reggelt Mr. Roberts! –hangzott egyöntetűen.
-Anabel Smith hol van? Hiányzik?
-Itt vagyok Mr. Roberts! –szólaltam meg.
-Nocsak, mi ez az új külső? Jól áll a vörös. –kacsintott rám.
Azt tudni kell, hogy eléggé fiatal a matek tanárunk.
-Úgy gondolom jó a változatosság. Köszönöm. –mondtam.
Ennyi volt az óra elei beszélgetés, folytattuk is az anyagot tovább. Éreztem a hátamon, az oldalamon, mindenhol, hogy az egész osztály engem néz, kivéve azokat, akik előttem ülnek. Fura érzés volt, de felpezsdített. Most én leszek a suli „új” báránya, amíg el nem terjed a hír, hogy megváltoztam. Kíváncsi leszek Adam fejére, mikor meglát engem. Már ha felismer.
Kicsöngettek. Végig sétáltam a folyosón, direkt dögösebben, ugyanis feszülősebb cuccok voltak rajtam. A nadrágom fekete fényes anyagból volt, olyasmi, mint a bőr, de mégsem. A felsőm is passzosabb volt, fekete, valami mintával. Ezért a hajam csak úgy rikított.
A vonulásom alá ennek a zenének az elejét lehetett volna elképzelni. Sexy silk
Mindenki engem nézett, majd szembe jött velem Adam.
-Helló! Ki ez az iszonyatosan dögös csajszi ebben a suliban? –kérdezte.
-Szia Adam.
-Ismerjük egymást? Te nem most jöttél? Már meséltek is rólam? Hát megáll az ész. –hitetlenkedett.
-Nem, ha nem tűnt volna fel, Anabel vagyok. Na kopj le. –megnéztem a körmeim, majd úgy indultam el, hogy meglökjem a vállát az enyémmel.
Ámult, és bámult, megfordult, és nézte, ahogy megyek. Szánalmas, hogy az a pasi nem ismer meg engem, aki állítólag annyira, de nagyon szeretett. Vicces!
Út közben összefutottam a három gráciával, Bellával, és a két lotyóval. Megálltam előttük, és elkezdtem szónoklatom, mert láttam rajtuk, hogy irigyen néznek rám.
-Sziasztok drágáim. Na mi az, csak nem irigykedünk? Anabel Smith-re mostantól lehet irigykedni. Na puszi! –ejtettem egy gúnyos mosolyt, és tovább léptem. Láttam, ahogy tátva marad a szájuk, és elkezdenek sutyorogni. Erre már nem tudtam mást mondani, csak azt, hogy: „Lúzerek!”
Végeztem a suliban, és indultam volna haza. Majdnem kiléptem az ajtón, de Adam megállított.
-Mit akarsz? –kérdeztem idegesen.
-Beszélhetnénk Ana?
-Nem, nincs többé közös témánk! Kopj le rólam, ha már nem vagyok olyan jó neked, akkor miért jössz utánam?
-Mi az, hogy nem vagy elég jó nekem? Miért mondod ezt? Mi lett veled? Jól nézel ki így… Csak nem értem a nagy változást. Ez nem te vagy.
-Ide figyelj, nem fogom az orrodra kötni. Na SZIA!
Kiléptem az ajtón, és becsaptam magam után. Nem leszek többé az a kis nyuszika, aki mindent eltűr, nem szól bele semmibe. Ennek vége! Ha nem tetszik, ez van.
Haza értem, a kutyuskám már az ajtóban várt.
-Szia Coco! Kutyusom mi van veled? Neked tetszem így?
Erre ugatott egyet, csóválta a farkát, és körbe szaladt.
-Akkor bizonyára igen. Szeretlek!
Igazából abban sem vagyok biztos, hogy a suliban nem tetszett-e mindenkinek ez az új stílus. Kivéve a lányokat, mind irigy volt rám, láttam a szemükben.
Ez a nap a suliban nagyon tetszett. Jól éreztem magam, mert láttam az emberek arcán a döbbenetet. Az első órám szuper jó volt, a tanárom egy csomót foglalkozott velem. Eddig sosem volt így.
A folyosón mindenki megfordult utánam, megmondtam a magamét a három mihasznának, Adam-ről nem is beszélve. Vicces volt a feje, mikor ott hagytam. Engem nem fog átverni, megcsalni, becsapni.
Ez lesz a bosszúm, szép, és kínzó bosszú. Ha szeret is, akkor ezzel a külsővel biztosan elérem a célom. Szenvedni fog, amiért nem nyúlhat hozzám, és én lerázom magamról.
Ameddig ezek a gondolatok jártak a fejemben, felmentem a szobámba, lecsupaszítottam magam, beálltam a zuhany alá, és engedtem magamra a jó meleg vizet.
Mikor végeztem, felvettem a pizsim, mert nem szándékoztam már sehová sem menni. Elővettem a tanulni valót. Kis időn belül ezzel is végeztem. Bekapcsoltam a tv-t, ugyanis pont a kedvenc filmem ment az egyik csatornán. Hoztam egy kis popcorn-t, és leültem filmezni.
Mire vége lett, egészen besötétedett, így nem halasztgattam tovább, gyorsan megvacsoráztam, és mentem aludni. Ha továbbra is azt akarom, hogy ez a dolog működjön, szép kipihentnek kell lennem.
Remélem a holnapi napom is jól fog sikerülni. Magamhoz öleltem a legkedvesebb plüssöm, és mosolyogva elaludtam.
Annyirajóóó.imádon az új Anablet*o* siess a kövivel:)
VálaszTörlésMerőben más lett Anabel, sokkal vagányabb, így jobban tetszik, ne is hagyja magát senkivel szemben. Megérdemelték a többiek, h figyelemre se méltatta őket
VálaszTörlésHeti egy rész? úgyan már.... már majdnem egy hónapja nem hoztad! Elhanyagolod az olvasokat, akik kíváncsiak lennének a történetre. Ha nem tudsz foglalkozni a blogoddal, ne is vezess.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés